döntésképtelen

Belevágsz valami nagyon újba és benne élsz két hónapon keresztül,talán kezd egy kicsit nem is olyan új lenni.És azt hiszem képes lennék változtatni,megint egy újra,egy nagyon újra,egy vadidegen félelmetes újra.
Nem tudok dönteni,egyszerűbb lenne megállni és nem változtatni,de akkor mindig eljátszanék a gondolattal,mi lett volna ha...
És ha váltok?
Talán megtalálom azt a helyet,ami igazán jó,ami igazán nekem való,ahol azt csinálhatom amit szeretnék,ahol újra önmagam lehetek.

forogjon visszafelé az idő

csakazért,mert rohadtul hiányzik az egész.

valami sokkal sokkal jobb volt.

Rémisztő volt mikor félévkor odakerültem a semmibe,de segítettetek és annyira jó lett.Egyszerűen imádtam iskolába járni.Azok az ölelések amiket a szünetekbe kaptam,az igazi nevetések.Ha csak mégegyszer rámszólhatna az icamargit,hogy zsaklin ne beszélj már folyamatosan.Szeretnék még soksok tesiórát végig ülni a földön semmitcsinálva.Mindenreggel kakaot szoroongatva felszállni a sulibuszra és rámosolyogni a józsibácsira.Közösen levelezni a töriórákon és kicsitsem figyelni bioszon.Istenem,hatalmas kirándulásokat éltünk át,a dunaparti éjszakázás.Csakmégegyszer elhinni ebédközbe,hogy a tarhonya bokron terem,csakmég egy kicsit..önmagam akarok lenni.

a tegnap és a ma*

imádtam minden percét.

teljesen belemerültem,magával ragadt és elnyelt,olyannyira,hogy már nem érdekel más.

antiszociális?

úgyérzem,bőven elég az a négy-öt ember aki mellettem áll.

önző az egész.

köszönöm lányook!<3