először álmodtam vele,legalábbis először álmodtam úgy róla,hogy reggel is emlékeztem.
Egész éjjel hánykolódtam az éberség és az álom között,az álom többi része homályos,a lényeg mégis meg van.A jelen irónikus kivetítése,a lényeg:hogy elvesztem.Az álomképben ugyanugy elveszítettem,mint a valóságban,borzalmas volt.Könnyes szemmel,heves szívdobogással ébredtem,és gúnyosan mosolyogtam,miközben a könnyek csak potyogtak.