felsérti a hó dermedt kezem,és most az egyszer élvezem.

azt hittem elmúlik a fájdalom,de nem,valahogy egyre rosszabb.

félekfélekfélek.

"Ha megkérdezné tőlem valaki, hogy mit jelentesz nekem, egy pillanatra zavarba jönnék, s nem tudnék felelni hirtelen. Csak sokára azt mondanám: Semmiség, csupán múló szerelem. S nem venné észre senki, hogy könnyes lett két szemem.Kacagva búcsúzok el, de a hangom remeg.Mosolygok az utca sarkáig, befordulok és letörten nyúlok szememhez.Ha most megkérdezné tőlem valaki, hogy mit jelentesz nekem, lehajtott fejjel annyit mondanék: Semmiség, csupán az életem."

2 megjegyzés:

  1. "Miért akarsz a hideg betonon
    Elszánt tömegben vonulni?
    Miért nem mersz hunyt szemmel
    Ringatózni a Vágy-öbölben?

    Félsz. Tudom.
    Mondanod sem kell.
    Látom a csonkának vélt,
    Vérző, félig-eltemetett lelket...

    Mintha ólommal béleltek volna
    Úgy vánszorogsz át
    Az egyforma napok
    Kőzuhatagai között

    De vár Rád egy kavargó perc
    És repülsz, a Felhő magas, de Tiéd
    Minden álom megtart, ha hiszel
    Itt egy álom, vedd el; ne félj!"

    VálaszTörlés